2010. december 24., péntek

Bella és Edward novella - Termékenységi Rítus



Bella és Edward novella


Termékenységi Rítus


Amint leszállt az est Urukban – az egykori Mezopotámia területén –, a férfi és a nő elhagyták szálláshelyüket, és bevetették magukat a kis falu, nyugodt forgatagába.

Edward, mióta szerelme életet adott lányuknak, majd ő maga is azzá vált, mint ő és családja többi tagja, elhatározta, hogy létének egy részét a kutatásnak szenteli, hogy megtudja, mi is történik, mikor valakit megharapnak, és az átváltozik.

Titkon persze remélte, hogy ha rájön mindenre, megtalálja a gyógyírt is, mely visszafordítja eme szörnyű folyamatot.

Bella, mint jó feleség mindenben támogatta férjét, de soha nem titkolta, hogy ő maga mennyire ellene van az egész kutatásnak. Szeretett halhatatlan vámpír lenni, mert így az idők végtelensége – mely egy egész örökkévalóság – állt rendelkezésére, hogy szerethesse férjét és lányát. Nem akart újra ember lenni, nem akart megöregedni, és azt se akarta, hogy szerettei tegyék ezt. Nem akarta elveszteni azokat kiket szeret, majd velük együtt, ő maga is a feledés homályába merülni.

A férfit mindig is érdekelték a genetika rejtelmei, de az eltelt kilenc évben – mely idő alatt lánya, már kész nővé cseperedett, és feleségével nem éppen gondoktól mentes, de boldog életet élt – nem talált egyetlen olyan elfogadható magyarázatot sem, mely alapjául szolgálhatna a gyógyír felleléséhez.

A tudományban hitt mindig is – ahogyan apja –, de minthogy ő maga is egy misztikus lény volt – bár ezt a kifejezést nem szerette használni –, így nem zárkózott el soha az alternatív lehetőségek elől sem.

Már bejárta Afrika egész területét és Indiát, hogy adatokat, és tudást gyűjtsön, de eddig – akár csak a tudományos kutatásokkal – semmi használhatóra nem lelt. De nem adta fel, hiszen előtte állt az egész örökkévalóság, mellette pedig a szeretet nő, ki bár nem értett egyet vele, támogatta és követte mindenhová.

A kis falu nyugodt volt, csak pár ember járt-kelt az utcákon. A szállásuk Éanna szentélykörzetében volt, így nem messze Inanna templomától, aki a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység és az anyaság istennője.

E kései óra a sámánoknak, és a bennük hívőknek volt elrendeltetve itt Éannaba. A békés, hitüket szoros kordában tartó emberek, kik a misztikumban, és a természetfeletti erőkben nem hittek, nem mentek – talán nem is mertek – a templom közelébe menni, hol az éj leple alatt sámánok hívták és keltették életre a Nagy szellemeket, hogy segítségüket kérve gyógyíthassanak.

Edward és Bella éppen ide, a templomhoz igyekeztek, bízván, hogy itt majd használható tudásra tesznek szert. Hiszen az ázsiai török népek hitvilága még fejlettebb szinten állt, mint bármely más keleti kultúráé. A Sumérok nagyban hittek a természetfelettiben, és bálványozták őket. Az ázsiai török sámánok pedig nem csak a szerettek szellemeit tudták megidézni, de a Nap és a Hold gyermekeinek szellemeit is.

A rítusok alatt, melyeket levezényeltek, gyógyítottak, mindenféle biológiai vagy orvosi tapasztalatok nélkül. Számukra volt egy másik módszer. Mágikus cselekedetekkel próbálták elűzni a betegségeket.

Belláék is éppen egy ilyen szertartás kellős közepébe csöppentek bele. A sámán éppen a természetfeletti erők segítségét kérte, hogy gyógyítani tudjon. Körülötte a földön ülő fiatal párok – kik a közönségét és egyben betegeit alkották – ámulattal és vágyakozással figyelték.

A sámán díszes – csörgők és fémlapokkal díszített – ruhában lejtett táncot, mely alatt egyre inkább révületbe esett. Énekének szókimondósága nem vetette meg az erotikát. Jelen volt benne, ahogyan a világi szerelmi költészetében is. A tánc, az ének és a természetfeletti erők megidézése, mind egy misztikus Szent Nász lényege volt, mely a mezők, a növény- és állatvilág, és az emberek termékenységét hivatott serkenteni.

A termékenységi rítus – mert ez az volt – olyannyira megfogta Bellát, hogy bár férje tovább akart állni, ő nem mozdult. Csak nézte a révületbe esett sámánt és úgy érezte, lassacskán ő is abba esik.

A Szent Nász már percek óta tartott, mely alatt még több fiatal pár érkezett, majd miután letették – nász – ajándékukat, melyet hoztak Baunak – más néven Babának, az ős Boldogasszonynak –, Inannának, és a többi istennek kik segítségükre lesznek eme éjjelen, helyet foglaltak a többiek között.

Bella a kezében azt a szál rózsát forgatta – játszadozva vele –, melyet idefelé jövet férje vásárolt neki, egy virágot áruló nőtől. A sámán szeme megvillant, mikor a rózsát letette a többi, isteneknek szóló felajánlás közé. Edward összeszűkült szemekkel nézte a még mindig táncoló sámánt, kinek gondolataiban megjelent a vámpír és az Incubus kifejezés is. Bár nem tudta biztosan, de jó nyomon járt.

A férfi alig várta, hogy ismét felesége dereka köré fonhassa karját, ezzel is nyugtatva magát, és ha az szükséges, megvédeni őt. Edward feszült tartását kedvese is észrevette, de szemét alig egy percre tudta csak levenni a sámánról. Nyugtatólag bújt bele az ölelő karba, fejét pedig szerelme mellkasára hajtotta.

Időközben a rítus olaj is elindult, kézről-kézre járva a párok között, akik miután, belemártva mutatóujjukat, egy vékony csíkot húztak kedvesük ajkára, egy könnyed, lágy csókot váltottak.

Bella sem habozott sokáig, mikor hozzá is elért az olajjal teli tálka. Belemártotta jobb kezének mutatóujját, majd kihasználva férjének figyelmetlenségét – aki még mindig a sámánt és annak gondolatait figyelte –, felkente ajkára.

A férfi feleszmélve, dühösen nézett rá, de kedvese mosolya hamar megenyhítette már kővé dermedt, de nagyon is érző és szerető szívét. Bár semmi kedve nem volt részt venni ebben az egészben, szerelme kedvéért mégis belement, és egy halvány olajcsíkot húzott ajkaira, majd azokat gyengéden lecsókolta, mit sem sejtvén, hogy ezzel a csókkal, megpecsételte egész sorsukat.

Utoljára még hallották a sámán szavait, ki a dolgok kezdete és vége közötti folyamatról beszélt, amely során átalakulás, vesztés, felejtés, módosulás, keveredés vár, és mely során előfordulhat, hogy a dolgok végén az eredetire már rá sem lehet ismerni. Ezzel – vámpírlétük ellenére – elsötétült előttük minden…



A nap már delelőre járt, mikor a szerelmespár ébredezni kezdet, furcsa… megmagyarázhatatlan… vámpír létükben először átélt álmukból. Egy álomtalan álomból, mely idő eltelte alatt, semmire sem emlékeztek.

A nap, vakító sugarai, melyek átszüremlettek a fák sűrű lombjai között, fedetlen testükön víg táncot jártak, gyémántként csillogtatva a férfiét, és beragyogva a nőét, kinek gyémántfényű csillogását, emberi szemek nem láthatták.

Mindketten kissé bódultak voltak, de legfőképpen nem értették a velük történteket. Se azt, mi történt a szertartáson, se azt, hogyan lehetséges, hogy bár vámpírok mégis elaludtak, de még azt sem, hogyan kerültek az erdőbe, egymás karjaiba, fedetlen testtel.

De nem volt idejük ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, mert egy hangos Tam-Tam hang, minden gondolatukat kitöltötte. Tam-TamTam-Tam… hallatszódott újra és újra. Bella félve tette mellkasára kezét, melynek bordái alatt, ott dörömbölt hosszú évek óta, most újra dobogó szíve.

A felismeréstől mindkettőjüket a rémület fogta el. Bár a nő vénáiban ismét csordogálni kezdet a forró nedű, és bár szíve ismét dobogott, mégse volt ember. Bőre halvány csillogásából, és annak márványsimaságából, csak egy dologra tudtak következtetni. Mégpedig, hogy Bella – bármily’ hihetetlen is – félig ember, félig vámpír lett, akár csak lányuk, Renesmee.

Hosszú percekbe tellett még nekik is, hogy felfoghassák – már amennyire egy ilyen tényt meg lehet érteni –, valami megmagyarázhatatlan, misztikus oknál fogva, minden megváltozott.

A férfi először magára kapta szétszórt ruháit, majd felsegítette kedvesére sajátjait. A nő sokkos állapotban volt és félt. Belül már most rettegett, hogy mi lesz ezek után. Edward látta, és tudta is ezt. Ő is pontosan így érzett, de nem akarta, nem mutathatta ki félelmét és gyengeségét, mert azzal csak szerelmének okozott volna még nagyobb fájdalmat. Tudta, neki most erősnek kell lennie. Erősnek, hogy mint eddig mindenen, most ezen is túlléphessenek, és folytathassák tovább életüket… létüket.

Félve ölelte magához Edward a mindig is törékenynek tűnő testet, de az már jó ideje sérthetetlen és erős volt, és ezen ez a mostani helyzet sem változtatott. Bella teste éppen olyan volt, mint lányáé. Márványsima, keményebb, mint az embereké, de puhább, mint a vámpíroké, és majdnem olyan hőmérsékletű, mint az emberi test. Bőre a napfényben éppúgy ragyogott, mint a vámpíroké, de ez az emberi szemnek láthatatlan volt, ezt csak a kifinomult látással rendelkezők – hozzájuk hasonlók és a farkasok – láthatták.

Vámpírsebességgel keveredtek ki az erdőből, majd vigyázva, hogy senki ne vegye őket észre, visszatértek szálláshelyükre, hogy ott megvárva az estét, ismét elmenjenek a templomhoz és megkereshessék a sámánt, aki – feltételezésük szerint – felelős a történtekért.

Amint ismét leszállt az est, visszatértek a templomhoz, de a sámánt, aki a tegnapi szertartást levezényelte, nem találták ott. Kérdezősködtek, utána jártak, de mint akit a föld gyomra nyelt volna magába, eltűnt, és még azt is elfeledték az ott élők, hogy valaha létezett. Sámán vagy démon? Talán nem volt véletlen, hogy felismerte őket, hogy tudta mi félék.

Edward bár nem mondta ki hangosan – félve felesége még jobban összetörik –, de magát okolta mindenért. Azért is, mert ide jöttek, és azért is, mert bár hallotta a sámán – vagy démon – gondolataiban, hogy felismerte őket, még sem tett semmit, hogy mindezt elkerülje.

Ha akkor nem enged kedvesének és elviszi, ha nem hagyja, hogy – nász – ajándékként odaadja az isteneknek a tőle kapott rózsát, és ha nem keni fel a rítus olajt Bella ajkaira, és pecsételi meg a Szent Nászt egy csókkal, akkor mind ez – valószínűleg – meg sem történik, és most nem kéne azon aggodalmaskodniuk, mi és hogyan lesz tovább.



Miután már majdnem egy hete volt, hogy minden este a sámánt keresték szerte az országban – és hogy Bella vámpírból, félvámpírrá vált –, hazaindultak, miután a nőn először a gyengeség, majd a rosszullét jelei mutatkoztak.

Kimerültség, egy-egy kutatással töltött este után, melyet követően álomba szenderült. Az emberi étel utáni furcsa vágyakozás, miközben a vért is ugyanúgy magához vette szomjoltásként, és a rosszullétek, melyekre nem volt magyarázat.

Hazatérve Carlisle-nak első dolga volt, hogy megvizsgálja lányát. Akárcsak Nessie bőrén, az övén se hatolt át semmiféle tű, de vérének édeskés illata, nem csak Jaspernek – ki már egyre jobban bírta a vér közelségét – tűnt fel azonnal.

A tudományos magyarázat, egyszerű inzulin többlettermelés lett volt, melytől a vércukorszintje megemelkedett, de mivel e mellé társultak a rosszullétek, melyekre nem volt tudományos magyarázat, a doktor úgy vélte, bármily’ hihetetlen is – ahogy az is, hogy félvámpír lett –, Bella állapotos!

Ez az újabb megmagyarázhatatlan és hihetetlen tény, ismét sokkolt mindenkit. Edward egyre nehezebben tudta tartani magát, és ha szerelme nem látta, amin csak tudta, levezette a felgyülemlett feszültséget és mérhetetlen dühét, melyet önmaga iránt érzett.

Bellát, bár szintén sokkolták az állítólagos terhességével kapcsolatos feltevések – hiszen a doktor nem mondhatta teljes bizonyossággal, elmélete helyes-e –, mégis könnyebben viselte ezt a tényt, mint azt, hogy félig ember, félig vámpír lett. Carlisle éjt nappallá téve próbált mindkét tényre magyarázatot találni, de lehetetlen küldetés volt az övé. A természetfeletti dolgok, mint a misztikum, megfejthetetlenek voltak a tudomány számára.

Nessie örült a kistestvérének, de látta, ezzel egyedül van. Csak anyja örült rajta kívül az újabb jövevénynek, de még ő is félt valahol legbelül. Ez nem ugyanaz a terhesség volt, mint lányával. Ő most már – még ha csak félig is – vámpír volt.

Mikor megszülte Renesmee-t kilenc évvel korábban, majdnem belehalt, de férjének és a vámpírméregnek köszönhetően megmenekült. De most? Senki, még a doktor sem tudta milyen hatással lehet a méreg egy félvámpírra.

Ahogy Bella hasa egyre gömbölydedebb formát öltött, úgy nőtt mindenkiben az aggodalom. Edward mindvégig erős maradt és felesége mellett volt, de az eddigi tények mellett, most már az is aggasztotta, hogy nem hallja a gyermek gondolatait, ahogyan régen lányáét.

Félt – szinte már rettegett –, hogy mi lesz a gyermekből, ahogyan attól is, hogy elveszti szerelmét. Minden egyes percet ki akart használni, amit még vele tölthet, és csak az az aprócska remény éltette, hogy a méreg, most is segíteni fog rajtuk.

Carlisle és Edward igyekeztek mindent előkészíteni, majd mikor eljött az idő – melyet Bella egyre kínzóbb fájdalmai jeleztek –, az egész család együttesen reménykedett valamiféle csodában, mely túlsegíti majd őket, eme szörnyű időszakon.

Míg a család odalent vigasztalta Renesmee-t, és reménykedtek, addig odafent, a kórházi szobának berendezett könyvtárszobában Bella a saját, és gyermeke létéért küzdött, férjével és apjával együtt.

A kínzó, feszült percek mindenki számára évszázadoknak tűntek, mígnem meghallották az apró szuszogó hangot, mely bár csak részben, de enyhítést hozott.

– Fiú! – mondta elcsukló, lágy hangon Edward, kezében tartva fiát.

– Isten hozott… kicsi Edward! – ejtette ki könnyedén a szavakat Bella, fiát látván, majd mialatt a boldogság könnycseppje végigcsorgott arcán, szerelme lágy harapásokkal juttatta szervezetébe ismét mérgét.

Bár Bellának megint csak szörnyű kínok közt kellett szenvednie, de ismételten csak megérte, hiszen most már ott volt neki a férje és a lánya mellett, a fia is.

14 megjegyzés:

  1. Szia!

    Csodás kis ajándék lett:)Nagyon tetszik:) Csak gratulálni tudok hozzá:) Megint olyat csináltál, amire nem is számítottam:D
    Egy szó, mint száz, Boldog Karácsonyt és hálás köszönet ezért a fantasztikus műért.
    Jó éjt:)
    OneGirl

    VálaszTörlés
  2. Szia.Júúúj,gratulálok,ez valami fantasztikus lett.És ez a magyarázat is tök jó,eszembe sem jutott volna ilyen:)Szóval nagyon tetszett!:)
    Boldog Karácsonyt!

    VálaszTörlés
  3. Szia
    Köszönjük a karácsonyi ajándékot kár hogy csak egy komival tudom viszonozni :(
    Nagyon tetszett és végre megtudtuk hogyan "lett" ifj. Edward! Hát Bellának se lehetett könnyű újra végig szenvedni a három napot! De legalább megérte neki és nekünk is különben kiről olvasnánk? Mondjuk kíváncsi lettem volna ifj. Edward első napjaira, hónapjaira is. Tudom őnző, elégedetlen és akaratos vagyok de majd egyszer leírod azt is? *nagyon szépen és bocsánatkérően néz*
    Mégegyszer köszönöm és Boldog Karácsonyt neked!!!
    Millió puszi
    Timi

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    JJJJAAAAAAJJ köszönöm neked hogy ezt a novellát adod nekünk karácsonyra. Ez a magyarázat a töri eleje óta érdekelt. Isteni lett. Imádtam.
    Sok sikert a folytatáshoz, sok ihletet neked
    Neked is Boldog Karácsonyt és sok ajándékot
    Imádlak Puszi Andi

    VálaszTörlés
  5. Szia drága :)

    Szuper lett a kariajándékod!!! köszönöm:)
    Érdekes volt olvasni,és jó hogy megismerhettük Ifj.Edward születését.
    Azon meg egy csöppet sem csodálkoztam,hogy kedvenc Edwardunk ujra önmagát ostorozta,és nyakig süllyedt a kínlódás mocsarába:D
    További kellemes időtöltést :X

    VálaszTörlés
  6. Szia!
    Nagyon jó lett! Köszíííííí!
    Most már tudjuk hogy lett kicsi Edward :D
    Ez olyan édes!
    Minden jó ha a vége jó :D
    A kövi fejit mikorra várhatjuk mert már annyira izgatott vok hogy csak nah :D
    Boldog karácsonyt!
    Puszííí
    Tincsu

    VálaszTörlés
  7. De jó de jó de jó! Végre megtudtuk, h hogyan született meg ifj, Edward. Nagyon jó feji lett! Boldog karácsonyt!

    VálaszTörlés
  8. Drága Krisz!
    Először is bocsi hogy csak most tudok írni komit.Másodszor csak a caten írtam hogy Békés Boldog Karácsonyt Kívánok Neked és Egész Családodnak.Harmadszor IMÁDOM és tök jó hogy most már értjük hogy hogyan született ifj. Edward így mostmár világos.Szeretem ahogy összekötöd a dolgokat.Puszi és legyél nagyon rossz. Remélem hogy Szilveszter előtt még olvashatunk tölled valami remeket mert az az igazság hogy megveszek attól hogy mit lessz a véres csók eredménye.Ugye átváltoztatja? :) Kérlek Kérlek Kérlek Kérlek Kérlek Milló puszi Ynda

    VálaszTörlés
  9. Szia!
    Hát ez nagyon jó volt! Mármint jó volt végre ezt is megtudni! Engem már a legelejétől fogva foglalkoztatott ez a kérdés! Igazából nem is gondoltam semmire, semmi ép kéz láb ötletem sem volt erre! Eddig... És szerintem nagyon szuperül oldottad meg. Nekem nagyon bejött a dolog!
    ezenkívül nagyon várom a folytatást! Remélem hamar felkerül az a tizennegyedik fejezet!
    Millió csók!
    Alice

    VálaszTörlés
  10. Sziasztok!

    OneGirl!

    Örülök, hogy tetszett a novella! :)
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között fogant majd született meg Edy. :)
    Én köszönöm! :)

    Légy jó! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz



    Erzsi!

    Örülök, hogy ennyire tetszett a novella! :)
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között fogant majd született meg Edy. :)

    Légy jó! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz



    Timi!

    Jaj, drága! Nekem az, hogy olvasol, hogy tetszik a történet, hogy tudok vele némi örömet okozni neked, már elég, az meg, hogy még írtál is nekem, az csak hab a tortán. :) Szóval nyugi és köszönöm! :)
    Örülök, hogy tetszett a novella! :)
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között "lett" Edy. :)
    Nos igen, senkinek nem volt könnyű ez az egész, de igen megérte. Nagyon is! :D
    Nos... majd meglátom, mit tehetek az ügy érdekében, de mindenesetre majd valamikor örülni fogsz, azt hiszem. ;)

    Légy jó! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz



    Andi!

    Örülök, hogy ennyire elnyerte a tetszésedet a novella, valamint ha jól értettem, akkor a magyarázat. :)
    Igen tudom, hogy sokakat már az eleje óta izgat ez a dolog, hiszen ez egy fontos és rejtélyes dolog a történetemben, éppen ezért is írtam meg egy novella keretei között. :)
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között fogant majd született meg Edy. :)

    Légy jó és remélem, sok ajándékot kaptál te is! További szép hetet, valamint jó pihenést!
    :)

    Pusza, Krisz



    Molly!

    Örülök, hogy tetszett! :)
    Nos igen, érdekes volt megírni is. :)
    Na igen, Edward már csak ilyen, de hát nem ezért imádjuk? :D

    Légy jó! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz



    Tincsu!

    Örülök, hogy tetszett a novella! :)
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között "lett" Edy. :)
    Na igen, minden jó ha a vége jó. :)
    Remélem, láttad, hogy kiírtam a chatbe, amikor olvastam, hogy kérdezted, hogy mikor lesz friss. Nos, mint láthatod még mindig nincs, mert ez a karácsonyi cécó egyszerűen elpocsékolja, elveszi az időm az írástól. :S Nos, most is gyorsan megyek majd és írok, és remélem sikerül. kop-kop...
    Még egy picit várj, kérlek, és remélem, tetszeni fog. :)

    Légy jó! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz



    Viki!

    Örülök, hogy tetszett a novella! :)
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között fogant majd született meg Edy. :)

    Légy jó! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz



    Andi!(Ynda)

    Jaj, ugyan! Örülök, hogy írtál, ne kérj bocsánatot. :)
    Örülök, hogy ennyire tetszett a novella, valamint ha jól értettem, akkor a magyarázat is! :)
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között fogant majd született meg Edy. :)
    Igen, szeretem összekötni a szálakat, de ez asszem látszik és még látszani is fog. *pirul*
    Igyekszem rossz lenni. ;)
    Én is nagyon szeretnék Szilveszter előtt frisselni, de ez a karácsonyi cécó. :S Elveszi az időm. :( Na mindegy, sietek ahogy tudok. kop-kop...
    Nos, nem tudom mi lesz a csók eredménye... azaz hazudok, mert azt már megírtam, de remélem, így-vagy úgy tetszeni fog. *pirul*

    Légy te is rossz! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz

    VálaszTörlés
  11. Alice!

    Örülök, hogy tetszett a novella! :)
    Na igen, tudom, hogy régóta kíváncsiak vagytok, hiszen ez egy fontos és ugye rejtélyes dolog a történetemben, éppen ezért is írtam meg egy novella keretében. :)
    Köszönöm, örülök, hogy tetszett a magyarázat, amit adtam a dolgokra. *pirul*
    Nos igen, azt hiszem azt elmondhatom, hogy erre nem sokan gondoltak volna. Mármint, hogy ilyen körülmények között fogant majd született meg Edy. :)
    Én is remélem, hogy hamar tudok frisselni, csak ne lenne ez a karácsonyi cécó! :S

    Légy jó! További szép hetet, valamint jó pihenést! :)

    Pusza, Krisz

    VálaszTörlés
  12. Szia Krisz!

    Sosem gondoltam volna, hogy ilyen hatással van Rád,egy hirtelen elképzelt képtelen ötlet! XDD
    Azt, hogy "papírra" gépre veted, eszembe sem jutott, mert az elképzelt történeted "anno" problémamegoldás hiányában szenvedett.
    A szikra jött, látott és győzött.
    Nagyon jó volt olvasni, főleg, hogy utánanéztél dolgoknak, letisztázva minden esetleges buktatót.

    Szóval, nagy GRATULA!!!

    ui. Bocsi, hogy csak most jövök - tudom én tűntem el az éterben - de álmomban sem hittem volna, hogy a blog születésénél emlegetve leszek.
    Rád találni meg aztán végkép nem volt egyszerű!!

    Pusza TERRA

    VálaszTörlés
  13. Szia, Terra!

    Először is köszönöm, hogy írtál, és örülök, hogy tetszett, főleg mert az alapötlet értelmi szerzője te voltál ennél a műnél. Az a sok kis momentum, némi utánajárással és elképzeléssel végül ezt eredményezte. :)
    Az utóiratodra reagálván pedig csak annyit, hogy miért ne emlegettelek volna, mikor volt szereped benne!? Amúgy a novellánál is meg vagy említve - csak mondom -, csak éppen a szöveg nem itt van, hanem a másik oldalon.

    Még egyszer köszönöm, hogy írtál. Előre is szép hetet kívánok! :)

    Pusza, Krisz

    VálaszTörlés
  14. Sya!
    Ez nagyon érdekes volt. Ilyet még magam sem olvastam sehol. Nagyon érdekes "kiskaput" találtál.
    Nikol

    VálaszTörlés